Mivel, min és mennyit játszik a gyerek – kutatás a felelős videójátékozásról – I.rész

2021. nov. 10. - Gyermek- és ifjúságvédelem

Mivel és főleg miért játszik már megint ez a gyerek? Sok szülőben felmerül nap mint nap ez a kérdés, mikor meglátja csemetéjét a számítógépmonitor, a laptop, a játékkonzol vagy épp a mobiltelefon előtt gubbasztani. A Good Gamer kutatása (melyet a Generali a Biztonságért Alapítvány támogatásával az eNET készített) most kifejezetten arra irányult, hogy a játékokkal szemben felelős gondolkodás alapjai megteremthetők legyenek a szülők és a gyerekek körében, egyúttal híd képződjön a gamer gyermek és az olykor digitálisan egyáltalán nem naprakész szülők között.

A kutatás összesen 803 szülő és 572 gyermek bevonásával készült el online kérdőíves adatfelvétellel, 2021 szeptembere folyamán. A kutatás a szülők tekintetében reprezentatív. Több fontos szeletét is lefedi a megjelölt témakörnek az elemzés, ezeket mi most két különálló, mégis szorosan kapcsolódó cikkre fogjuk lebontani. Első körben a gyermekek videojátékozási szokásait, valamint a szülői attitűdöt és biztonságérzetet mutatjuk be. A második cikkben először a szülői perspektíván keresztül, majd megfordítva a fókuszt, és a gyermekek szemével is a téma mögé nézünk.

A kutatásban résztvevő szülők 80%-án játszik videojátékokkal legalább egy 6-18 éves gyermeke. Ez elsőre talán megdöbbentően magas számnak tűnik, de nem feledjük, hogy ma már minden mobiltelefon egy potenciális játékközpont – nem véletlen, hogy a mobilplatform a legnépszerűbb és leggyorsabban gyarapodó játékos felület.

A 803 kutatásba bevont szülő összesen 1212 gyermeke alapján az alábbi statisztikák születtek a videojátékozók nemére és korára vonatkozóan.

A gyerekek háromnegyede okostelefonon játszik. Régen a PC volt a vezető platform, de ez ma már inkább a hardcore gamerekre, vagyis azokra a játékosokra igaz, akik a szabadidejük jelentős részét videojátékozással töltik.

Kiderült az is, hogy a videojátékos szülők gyermekei szinte mind játszanak. Vass Dorottya, az eNET vezető kutatója a Képernyővédő podcast első adásában úgy fogalmazott, hogy ahogy egy horgász apukának könnyebben ragad pecabotot a saját gyermeke, úgy a gamer szülők gyerekei is szívesebben fognak a kezükbe kontrollert. Kategóriákra lebontva a verseny, a stratégiai és a lövöldözős játékok a legnépszerűbbek – utóbbi különösen a fiúk között. Rendszeresség tekintetében elmondható, hogy a gyerekek mintegy háromnegyede hetente játszik, sőt harmaduk naponta. Átlagosan ez összesen heti 8 játékórát jelent.

Ha pedig már úgyis a játékóráknál járunk, ideje rátérni a szülői aggályokra, félelmekre, azokra a potenciális veszélyekre, melyektől a leginkább tartanak vagy tarthatnak az anyukák és apukák. A kutatásból kiderült, hogy a szülők fele semlegesen áll a videojátékozáshoz, lát benne jót és rosszat is. Sokak számára evidencia, hogy a játékokban könnyedén el lehet merülni, és a kikapcsolódás, a stresszlevezetés megfelelőjét látják ebben a hobbiban. Az esetleges negatív következmények közül leginkább a függőség és a mozgáshiány került elő, ezektől félnek a legtöbben a megkérdezett szülők közül.

A szülőkben felmerülő félelmek alátámasztják Vass Dorottya megállapítását, miszerint “az ismerős dolgoktól kevésbé félünk”. Azok a szülők, akik maguk is játszanak, kevésbé tartanak az esetleges veszélyektől, és sokkal tájékozottabbnak érzik magukat nem csak a játékok témakörében, hanem mondjuk internetbiztonsági szempontból is.

“Nagyon fontos kapcsolódási lehetőség, ha a gyerekeddel közösen akarod eltölteni a szabadidődet.

– mondta Vass, az említett Képernyővédő podcastben pedig az is felmerült tanácsként, hogy ha nem is a klasszikus családi társasjáték helyett, de amellett megjelenhetne a közös videojátékozás is.

Mindenképpen remek dolog, hogy a kutatási eredmények szerint majdnem minden családban előkerül a biztonságos internethasználat és a felelős videojátékozás témaköre, de ezek tényleg olyan topikok, melyeket nem lehet elégszer ismételni. Valószínűleg a GDPR-rendelet kapcsán került előtérbe az a szülői félelem, miszerint valaki visszaélhet a videojátékozó gyermek adataival, de a gyerekek egyébként ténylegesen nem szoktak adatokat osztani, ez tehát egyáltalán nem jellemző rájuk. Bele lehet persze futni olyan játékokhoz kapcsolódó felületekbe, melyek a hivatalos weboldalak klónozott másai, és általában valami extra jutalom vagy ajándék fejében kérik a játékost, hogy adja meg belépési adatait, de ezek a kurta-furcsa próbálkozások könnyedén kiszűrhetők például úgy, ha odafigyelünk arra, hogy a megszokott URL-t, vagyis weblapcímet látjuk-e a böngészőben, vagy valami hirtelen megváltozott. Utóbbi esetben egy klónozott oldallal van dolgunk.

Hamarosan jelentkezünk a Good Gamer kutatása elemzésének második részével, melyben szülői és gyermeki szemmel vizsgáljuk meg a videojátékozást.