„Online hate speech” kisokos – Mit tehetünk a gyűlöletbeszéd ellen?

2020. jún. 29. - Gyermek- és ifjúságvédelem

Lehet-e egyáltalán kezdeni ezzel a jelenséggel valamit? Érdemes-e? Hiszen már annyira mindennaposak a közösségi oldalakon, vagy más online felületeken megjelenő gyűlölködő posztok és kommentek, hogy lassan már úgy kerülgetjük ezeket a böngészgetés és online létezésünk közben, ahogyan az utcán a szemetet. És – ahogy vannak olyan utcák, amit tisztán tartanak és összeszedik a szemetet – úgy megvannak az online térnek is azok a beprogramozott automatizmusai, amelyek egyes tartalmakat automatikusan kiszűrnek. Szücs Anikó gyógypedagógus összeszedett pár kivédési stratégiát a témában.

De szinte nincs olyan felhasználó, aki ne találkozna rendszeresen olyan bejegyzésekkel, amelyek sértő, akár fenyegető mondanivalóval bírnak a társadalom bizonyos csoportjai felé. Én egyszer azért léptem ki egy közösségi oldal valamelyik csoportjából, mert ott szinte mindennapossá vált egy etnikai csoport szidalmazása, de ez messze nem garantálta, hogy a későbbiekben nem jött szembe ilyesmi az üzenőfalamon másfajta forrásból. Hiába költözik valaki tisztább kerületbe, amíg a városban szemét van, azt bárhová odafújja a szél – és ez esetben a gondolatainkat fertőzi.

Ezek a szemünket bántó, jóérzésünknek fájó írások a fejünkben büntető jogi szempontból egy homályos, szürke zónába esnek: nem tűnnek legálisnak, de ahhoz meg túlságosan friss a jelenség például a magyar valóság számára, hogy egyértelmű legyen, mi a teendő. Sok esetben még a rendőrség is tanácstalan.

Pedig van itt mit tenni, és kell is, hiszen az online gyűlöletbeszédnek rendkívül káros hatásai vannak a stressztől elkezdve az öngyilkossági gondolatokig. A jelenlétük segíti az előítéletek fennmaradását, és ártalmas a pszichés egészségünkre nézve. Nem is beszélve a fenyegetésekről, erőszak kilátásba helyezésétől, ami már határozottan bűncselekménynek minősül. Ezek ellen mindenképp fel kell lépni, már csak az a kérdés, hogy hogyan.

Facebook-felhasználóként már biztosan észrevettétek a bejegyzések jobb felső sarkában lévő három szürke pontot: erre klikkelve lehet egy idegesítő posztot elrejteni, az adott felhasználó követését leállítani, valamint itt található a „Bejegyzés jelentése" opció is. Bejelentéskor meg kell jelölnünk, hogy milyen típusú sértő tartalommal találkoztunk, és a lehetőségek között ott gyűlöletbeszéd. Ehhez hasonlóan az egyes kommenteket is lehet jelenteni, az ismerős három pontra kattintva, ami a szöveg mellett megjelenik.

YouTube oldalán ugyanúgy megvan a lehetőség a nem megfelelő tartalmak jelzésére a megosztó felé: szürke pontocskáink a videók jobb sarka alatt, és a kommentek mellett jobbra zárva találhatóak, itt a „gyűlölködő/sértő tartalom" megnevezést választhatjuk ki, ha gyűlöletbeszéddel találkoztunk.

 

Az Instagram oldalán pedig ismét a jobb felső sarokban kell keresni a három pontot, ha gyűlöletbeszéddel vagy gyűlöletkeltő szimbólumokkal találkozunk.

Ha sértő tartalmat jelentesz, érdemes dokumentálnod, képernyőképeket készítened a teljes folyamatról, arra az esetre, ha büntetőjogi eljárás kerekedne az esetből, hiszen a Facebook és az Instagram a megvizsgált, és valóban gyűlöletbeszédnek vagy más, nem kívánatosnak minősített bejegyzéseket és kommentárokat eltünteti az oldalról. A YouTube is egyrészt a tartalmak levételével, másrészt a felhasználói fiókokra kivetett szankciókkal küzd az effajta kihágások ellen, a következmény az időszakos letiltástól a megszüntetésig többféle lehet.

Az említett webodalak mindegyike aláírta a jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódexet, melyben azt vállalták, hogy a bejelentett eseteket 24 órán belül megvizsgálják, és ha szükséges, eljárnak a leírtak alapján. Ennek ellenére kutatások kimutatták, hogy gyakorlatban nem feltétlenül ez teljesül: van, hogy időben csúszik el a kivizsgálás, de az is előfordul, hogy végül semmi eredménnyel nem jár a bejelentés. Ennek oka az elképesztő mennyiségű beérkező adat, és a szolgáltatók korlátozott erőforrásai: a jelenlegi felhasználótömeg mellett nem lehetséges, hogy minden beküldött eset emberi lény elé kerüljön, sokszor automatikusan szoftverek szűrik a tartalmakat bizonyos szavak, szószerkezetek alapján. Ezeknek a szoftvereknek folyamatos a fejlesztésük, így az esetek feldolgozottsági aránya, valamint a felhasználói elégedettség is egyre nő.

De mi a teendő akkor, ha a mi bejelentésünkre nem reagálna az oldal, vagy ha egy jogilag bizonytalan üggyel találjuk szembe magunkat?

Ilyenkor jönnek képbe a különböző segítő szervezetek, akiknek ún. megbízható bejelentő státuszuk van a rendszerben, így a rajtuk keresztül megtett bejelentések nagy valószínűséggel az adott weboldal egy hús-vér munkatársához fognak eljutni, aki emberi szemmel és szakértelemmel tudja majd bírálni az adott tartalmat.

Fontos, hogy ezeket az információkat ne csak mi ismerjük, hanem megosszuk gyermekünkkel is. Sok esetben nagyon nehéz velük erről beszélni a saját nyelvükön, így első lépésként az a fontos, hogy beszélgessünk velük online jelenlétükről és, ha úgy érezzük, szükséges, kérjünk betekintést üzeneteikbe. Zaklatás, online bántalmazás vagy gyűlöletbeszéd esetén tegyük meg a megfelelő lépéseket és igyekezzünk úgy intézni, hogy gyermekünk is részese legyen a folyamatnak, így észrevétlenül sajátíthatja el az online önvédelmi technikákat.

Erre a jelenségre szeretne reagálni a Kék Vonal Alapítvány, az UNICEF Magyarország és Alapítványunk közös kezdeményezése, a #nemvagyegyedül kampány. Bővebb információk: https://unicef.hu/nemvagyegyedul-2020