Fókuszban a férfiegészség: a prosztatarák prevenciója, tünetei és kezelése

2025. febr. 4. - Egészségmegőrzés

Világviszonylatban a férfiak daganatos megbetegedései közül a második leggyakoribb a prosztatarák. Éppen ezért rendkívül fontos – különösen családi halmozódás esetén – a rendszeres, időben elvégzett szűrővizsgálat! A korai felismerésnek köszönhetően ugyanis a betegség jól kezelhető. Cikkünkben áttekintjük a prosztatarákkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a tünetektől kezdve a diagnózison át a kezelésig és a prevencióig.

A prosztatarák a férfiak egyik leggyakoribb daganatos megbetegedése. A Nemzeti Rákregiszter adatai alapján 2021-ben közel 4000 új beteget diagnosztizáltak prosztatarákkal hazánkban, és ez a rákfajta a férfiak daganat miatti elhalálozásának negyedik leggyakoribb oka. A szakemberek nem győzik felhívni a figyelmet: tévhit, hogy a prosztatarák kizárólag az idős férfiakat érinti, hiszen egyre több a fiatalabb, negyvenes éveiben járó páciens (ennek oka főleg genetikai).

Az ESMO (Európai Klinikai Onkológiai Társaság) prosztatarákról szóló betegtájékoztatója, valamint az Európai Urológus Társaság tájékoztatója alapján összegyűjtöttük a betegség megelőzésével, szűrésével és kezelésével kapcsolatos leglényegesebb alapinformációkat.

Mi a prosztata?

A prosztata, avagy a dülmirigy a húgyhólyag alatt helyezkedik el, körülfonva a húgyvezetéket. A nagyjából gesztenye méretű és alakú mirigy a férfi férfi reproduktív – szaporító – rendszer része; az általa termelt váladék, a prosztataváladék a hímivarsejtekkel és az ondóhólyag váladékával együtt képezi a hím nemi váladékot, vagyis az ondót.

A prosztatarák tünetei

A prosztatadaganat kialakulásának pontos okai nem ismertek, de a hormonális okok és az öröklött genetikai hajlam mellett több kockázati tényezőjét is beazonosították (pl. kor, faj és etnikum). Ami az életmódot illeti, a kutatások további lehetséges kockázati faktorokat is említenek: dohányzás, elhízás, szexuális úton terjedő fertőzések.  

A prosztatarák azt jelenti, hogy a dülmirigyben rosszindulatú daganat alakul ki. Egy nagyon alattomos betegségről van szó, hiszen a prosztatarák a korai stádiumban tünetszegény vagy akár teljesen tünetmentes, ez pedig megnehezíti a korai felismerést. Éppen ezért nem győzzük ismételni, hogy mennyire fontos a rendszeres szűrővizsgálat!

A rák előrehaladtával a prosztata megnő, és az alábbi tüneteket tapasztalhatják a betegek:

• Gyakoribb vizeletürítés nappal és/vagy éjjel. 
• Nehézségek a vizeletürítésben. 
• Hirtelen és sürgető vizeletürítési inger. 
• Vizeletcsepegés vagy -szivárgás.
• Vér a vizeletben vagy az ondóban. 
• Fájdalom vizeletürítéskor vagy az ejakuláció során.
• Erekciós problémák.

Aki ezek közül bármelyiket tapasztalja, mindenképpen keresse fel urulógusát!

Mit jelent a BPH?

Fontos megjegyezni azonban, hogy az előbb felsorolt tünetek azoknál is megjelenhetnek, akiknek nincs prosztatarákjuk, hiszen ezeket a panaszokat más állapotok is kiválthatják – ilyen például a jóindulatú prosztata megnagyobbodás, amely az öregedés természetes velejárója. Habár ez általában nem alakul át rákká, a megnagyobbodott dülmirigy összenyomhatja, beszűkítheti a húgycsövet, ami pedig jelentősen megnehezítheti a vizeletürítést. Ezt a duzzanatot tehát jóindulatú prosztata megnagyobbodásnak vagy benignus prosztata hiperpláziának nevezzük (BPH).

A prosztatarák szűrésének és diagnózisának lépései

Rektális digitális vizsgálat

A szakorvos a végbélen át kitapintja a prosztatamirigyet, és ellenőrzi az állapotát, hogy van-e bármiféle kóros eltérés (vizsgálja a nagyságát, a göbösségét, az esetleges daganat tömöttségét, a porckeménységet). 

PSA teszt

A PSA (prosztataspecifikus antigén) egy fehérje, amelyet a dülmirigy termel. Minden férfinál normális, hogy a vérben van valamennyi PSA, de a PSA magas szintje prosztatarákra utalhat. Viszont ki kell emelni, hogy a magas PSA szintet előidézhetik rákkal össze nem függő állapotok is, ezért a PSA teszt önmagában nem elegendő a prosztatadaganat diagnosztizálására!

Amennyiben tehát a rektális digitális vizsgálat, valamint a PSA teszt alapján felmerül a rák gyanúja, az orvos további vizsgálatokat rendel el, amelyek szükségesek a pontos diagnózis felállításához.

Milyen vizsgálatokon javasolt rendszeresen részt venni a férfiaknak? Cikkünkben összegyűjtöttük.

Képalkotó vizsgálatok

Ide tartozik az ultrahangos, az MR- és a CT-vizsgálat. Ezek kimutathatják a prosztatában a kóros eltéréseket, ezáltal segítenek a szakembernek a döntésben, hogy szükség van-e biopsziára, és hogy a biopsziát mely területről vegyék.

Biopszia

Ha a fentiek alapján a páciens a prosztataták tüneteit mutatja, akkor szövetminta vételére kerül sor. A biopszia előtt általában ultrahangos vizsgálat is történik, majd egy vékony tűt szúrnak be a prosztatába, ezzel távolítják el az apró szövetdarabokat. A mintát kielemzik, majd az összes eredményt figyelembe véve állapítják meg a további kezelést.

A prosztatarák kezelése

A javasolt kezelés függ a beteg életkorától, általános egészségi állapotától, valamint a daganat stádiumától és fokozatától. 

Aktív megfigyelés

Nem jár azonnali kezeléssel, viszont az orvos szorosan figyelemmel követi a betegséget. Az aktív megfigyelés célja, hogy elkerülhetők legyenek a szükségtelen kezelések, illetve az ezzel járó mellékhatások, ezáltal megőrizhető az életminőség.

Az aktív megfigyelést azon páciensek esetében alkalmazzák, akiknek alacsony vagy közepes kockázatú lokalizált prosztatarákjuk van. Beletartozik a prosztata állapotának és a vér PSA szintjének rendszeres ellenőrzése, az MR-vizsgálat, illetve szükség szerint az ismételt biopszia. Az Európai Urológus Társaság tájékoztatása szerint az aktív megfigyelés alatt álló férfiak felének soha nem lesz szüksége kezelésre. 

Műtét

A prosztata teljes eltávolítást jelentő műtétet radikális prosztatektómiának nevezik; ennek során eltávolítják a prosztatát és a környező szöveteket, a nyirokcsomókat és az ondóvezetéket egyaránt. Ezt az eljárást a lokalizált vagy a lokálisan előrehaladott prosztatarákos betegeknél szokták alkalmazni.

A szakemberek kiemelik: a radikális prosztatektómia nagyszabású műtéti beavatkozás, amelynek számos komoly mellékhatása lehet. Éppen ezért ez típusú műtét nem feltétlenül alkalmas megoldás a lassan növekedő prosztataráknál, mivel e páciensek nagyobb valószínűséggel az idős koruk vagy más ok miatt haláloznak el, nem a prosztatarák miatt. 

Sugárkezelés

A sugárkezelés ionizáló sugárzást alkalmaz a rákos sejtek DNS-ének károsítására, hogy elpusztítsák azokat. A kuratív sugárkezelésnek két típusát használják a prosztatarák terápiájában: külső sugárterápiát, illetve brachyterápiát.

Külső sugárterápia

A külső forrásból származó sugárterápia során a készülék segítségével közvetlenül a szervezet egy bizonyos pontjára irányítják a kezelést. A cél a rákos sejtek elpusztítása az egészséges szövetek vagy szervek károsítása nélkül.

Brachyterápia

A brachyterápia (belső besugárzás) a test belsejéből történő sugárkezelés. Apró, radioaktív sugárzó „magokat” helyeznek be közvetlenül a prosztatába. A sugárzás lassan, néhány hónap alatt szabadul fel a magokból, elpusztítja a prosztata belsejében lévő rákos sejteket, de korlátozza a közeli szöveteket és szerveket elérő sugárzást. 

Hormonterápia

A prosztatarák egy hormonérzékeny daganat, vagyis a növekedéshez tesztoszteronra van szüksége. A tesztoszteron egy olyan hormon, amelyet főként a herék termelnek. Azokat a hormonkezeléseket tehát, amelyek csökkentik tesztoszteron – és az összes férfi nemi hormon – szintjét, felhasználják a prosztatarák műtétet vagy sugárkezelést követő kiújulás kockázatának redukálására, valamint arra, hogy lassítsák az előrehaladott prosztatarák növekedését. 

A beteg állapotától és a betegség stádiumától függ, hogy a hormonterápiát egyéb kezelések kiegészítéseként vagy önállóan alkalmazzák. 

Kemoterápia

Ezt az eljárást azon betegek esetében alkalmazzák, akiknél a hormonkezelés nem  vált be, és előrehaladott, vagyis áttéteket adó prosztatarákban szenvednek.

A prosztatarák prevenciója

Ahogy már többször is kiemeltük: a rendszeres szűrés életet menthet! 50 éves kor felett (családi halmozódás esetén akár már 40-45 éves kor felett) évente vagy kétévente javasolt a szűrővizsgálat. 

Ami pedig az életmódbeli tényezőket illeti: az egészségtudatos életmód szabályainak betartásával csökkenthető a prosztatadaganat kialakulásának kockázata.

Mire kell figyelni?

– Tudatos táplálkozás, kiegyensúlyozott étrend

– Az optimális testsúly elérése és megtartása 

– Rendszeres testmozgás, fizikai aktivitás fenntartása (legalább heti 4-5 alkalommal 30-60 perc aerob jellegű mozgás)

– A dohányzás kerülése

– Az alkohol elhagyása vagy minimalizálása

– Aktív nemi élet fenntartása (partnerrel vagy partner nélkül)

– Biztonságos szex, a a szexuális úton terjedő betegségek elleni védekezés

És végül, de nem utolsósorban: a prosztatarák komoly betegség, amelyet nem szabad tabuként kezelni! Minden férfit arra biztatunk, hogy vegye komolyan a prevenciót és a szűréseket, ha pedig bármikor bármilyen kérdése lenne, forduljon bátran orvosához!

 

Alapítványunk Egészségügyi szűrőbusz – közösségi pályázata a lakosság részére ingyenes egészségügyi szűrővizsgálatokat biztosít a szerződött egészségügyi szolgáltató partnerének közreműködésével. A pályázatra civil szervezetek, önkormányzatok, oktatási intézmények, egyesületek, lakossági rendezvények szervezőinek jelenkezését várjuk, akik minimum 30 fő felnőtt részvételét biztosítják. A pályázat részletei ide kattintva érhetők el.

 

A cikkhez felhasznált források: ESMO Prosztatarák betegtájékoztató; A European Association of Urology tájákoztatója; semmelweis.hu; mayoclinic.org