Magazin
Gyerekek és az iskolai stressz – hogyan segíthet a szülő?
2024. febr. 9. - Gyermek- és ifjúságvédelem
Legyen szó kisiskolásról vagy középiskolás tinédzserről, a suli bizony sok gyerek számára komoly stresszfaktor – a krónikus stressz pedig mind a fizikai, mind a mentális egészségre komoly veszélyt jelent. Cikkünkben körbejárjuk, mit tehet a szülő, hogy enyhítse a gyermekét érő stresszt.
Mi is a stressz?
„A stressz a szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, alkalmazkodásra kényszeríti” – írta Selye János a világhírű orvos-kutató a Stressz distressz nélkül című munkájában.
Az ősember és a kardfogú tigris
Habár a stressz a köznyelvben leginkább negatív állapotot jelöl, nem minden stressz rossz stressz. A szakértők gyakran hozzák fel ezt a példát: amikor az ősember szembetalálkozott a kardfogú tigrissel, azonnal reagálnia kellett. E nagyon gyors reakcióhoz a szervezet hormonrendszere pillanatok alatt biztosította az optimális anyagokat: adrenalin, noradrenalin szabadult fel, ezek az életfontosságú szervekbe és a vázizmokba továbbították a vért, megnövelték a vérnyomást, fokozták a szívizmok munkáját, emiatt több oxigén jutott mindenhova: az agyba is és az izmokba is.* Így az ősember erőt kapott a meneküléshez vagy adott esetben a küzdelemhez.
A tartós stressz káros hatásai
A stressz tehát nélkülözhetetlen az élethez – ám nem mindegy, hogy milyen stresszről van szó! Ha ugyanis krónikussá válik, és nem kezelik, az negatív hatást gyakorolhat az egészségi állapotra. A tartós stressz magas vérnyomást okozhat, gyengítheti az immunrendszert, és hozzájárulhat olyan problémák kialakulásához, mint például az elhízás és a szívbetegségek. A mentális egészségre is károsan hat, többek között szorongáshoz és a depresszióhoz vezethet.
Gyerekek és a stressz
A fiataloknál a stressz nem feltétlenül úgy jelentkezik, mint a felnőtteknél, de a felnőttekhez hasonlóan a gyerekek is megtalálhatják a stresszel való megbirkózás egészséges módjait. A gyerekek és szüleik együtt megtanulhatják felismerni a túlzott stressz jeleit, és a megfelelő eszközökkel, esetleg szakember segítségét kérve kezelni tudják azt.
Árulkodó jelek
Az American Psychological Association (Amerikai Pszichológiai Társaság) közlése szerint a stressz a fiataloknál számos tünettel jelentkezhet. Íme néhány a legjellemzőbbek közül:
Ingerlékenység, düh, agresszió: A gyerekek nem mindig tudják szavakba önteni, hogy mit éreznek, és néha a feszültség rossz hangulatba csap át. A stresszes gyerekek az átlagosnál ingerlékenyebbek lehetnek, és többször keverednek konfliktusba a tanáraikkal, a társaikkal vagy akár otthon is.
Változások a viselkedésben: Egy kisgyermek, aki korábban remekül figyelt, hirtelen dekoncentrálttá válik; az egykor rendkívül aktív tinédzser most nem akar kimozdulni a szobájából – a viselkedésben, a hangulatban hirtelen fellépő változások stresszt jelezhetnek.
Alvászavarok: A gyermek vagy tinédzser arra panaszkodik, hogy állandóan fáradtnak érzi magát, mindemellett a szokásosnál többet alszik, vagy nehezen alszik el esténként.
A kötelezettségek elhanyagolása: Szokásává válik, hogy „alkudozik”, hogy megússza a teendőit, a programokat. Ha például egy kamasz esetében azt tapasztalja a szülő, hogy egyre gyakrabban felejti el például megcsinálni a házi feladatát vagy kivinni a kutyáját sétálni, illetve a szokásosnál többször halogatja a teendőit, abban a tartós stressz is szerepet játszhat.
Változások az étkezésben: A túlevés vagy az étvágytalanság is lehet a stresszre adott reakció.
Gyakrabban beteg: A stressz gyakran fizikai tünetekben mutatkozik meg. Azok a gyerekek, akik tartós stressznek vannak kitéve, gyakran számolnak be fej- és/vagy gyomorfájásról, miközben a tünetek mögött nincs kimutatható betegség.
Stressz az iskolában
A gyerekek, tinédzserek esetében igen gyakran az iskola a stresszforrás. A rajtuk lévő nyomás, a nagy elvárások következtében a fiatalok olyan helyzetbe és környezetbe kerülhetnek, amiben úgy érezhetik, nem szabad megállniuk, és ahol nem önmagukért, hanem az eredményeikért fogadják el őket.
A fentebb már említett American Psychological Association 2013-as kutatása során a serdülők 83%-a számolt be arról, hogy az iskola jelentős stresszforrás.
Iskolai stresszor lehet például:
– az iskolai nyomás,
– a motiváció megtalálása a tanuláshoz,
– a félelem a lemaradástól,
– az iskolai terhelés okozta feszültségek,
– az idői nyomás.**
Mit tehet a szülő a prevenció érdekében?
- Töltsön minőségi időt a gyermekével.
- Biztosítson a gyerekének stabil otthoni környezetet. Fektessék le a szabályokat, kereteket, és tartsák is be ezeket.
- Figyeljen a kiegyensúlyozott étkezésre és a megfelelő mennyiségű alvásra.
- Ne csak beszéljen a gyerekhez, kommunikáljon vele!
- Amikor a gyerek rossz fát tesz a tűzre, próbálja megérteni a viselkedését ahelyett, hogy pusztán büntetné őt.
Ezek természetesen csak az alapok. Nézzük kicsit részletesebben, hogy szülőként miként lehet megelőzni, illetve adott esetben oldani a gyerekeknél a stresszt.
Teremts bizalmas, megtartó közeget
Vagyis éreztesd gyermekeddel, hogy biztonságban van, szereted, gondoskodsz róla, és veled bármit megoszthat. Ez az egyik legjobb módja a stressz ellensúlyozásának. A közelség érzése és a tudat, hogy szeretik és elfogadják őt, kiemelten fontos a gyerek számára.
Legyen rutin az életében
Például meghatározott időpontú lefekvési idő, közös étkezések és így tovább. A rutin ritmust, megbízható állandóságot ad a napoknak, amire mindig lehet építeni, amibe mindig lehet kapaszkodni.
Taníts meg neki megküzdési stratégiákat
A gyerek jobban érzi magát, ha tudja, hogy van eszköz a kezében a stressz ellensúlyozására. Minden korosztály megtanulhatja és gyakorolhatja például a megfelelő légzést és a relaxációt, a mindfulness technikákat, de sok más módszert is el lehet sajátítani.
Kikapcsolódás a stresszes helyzetek között
Szakítsatok időt a közös játékra, rajzolásra vagy festésre, sportolásra, zenélésre, töltsetek időt a természetben, szervezzetek programokat a családtagokkal, barátokkal. Ezek a tevékenységek sokkal többet jelentenek puszta szórakozásnál! Segítenek a gyerekeknek és a tinédzsereknek abban, hogy pozitív érzelmeket éljenek át, amelyek ellensúlyozzák a stresszt.
Szükség esetén fordulj szakemberhez!
A krónikus stressz néha olyan szituációt teremt, amivel a szülő már egyedül nem tud megbirkózni. Fordulj bátran gyerekkel foglalkozó pszichológushoz, terapeutához segítségéért!
Az alvás fontossága
Az alvás elengedhetetlen tényezője a fizikai és érzelmi jóllétnek. A szakértők általánosságban a 6-12 éves korosztály számára éjszakánként 9-12 óra, a tizenéveseknek 8-10 óra alvást javasolnak. Az alvásnak prioritást kell élveznie ahhoz, hogy a gyerek kordában tudja tartani a stresszt. Ennek érdekében este már korlátozzátok a kütyük használatát.
„Csodatévő” sport
A sport minden korosztály számára alapvető stresszoldó módszer. A WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet a 6–17 éves korosztálynak legalább napi 60 perc közepesen intenzív vagy intenzív testmozgást javasol, főleg aerob jellegű fizikai aktivitást.
A beszélgetés ereje
A stresszes helyzetek megbeszélése egy megbízható, támogató felnőttel segíthet a gyereknek, hogy rálásson a szükségleteire, valamint működő megoldásokat találjon. A felnőtt a beszélgetés során segítse a gyerek önmagával való kapcsolódását, igényeinek kifejezését, és mutathat a mindennapokban példákat a stresszel való megküzdésre. Bátran próbálkozzanak, hogy mi válik be.
Írásban kifejezve
Amennyiben a gyermeked nyitott rá, ez a módszer is sokat segíthet. A kutatások szerint az írásban való önkifejezés segíthet csökkenteni a szorongást, valamint javíthatja a közérzetet. Egy 2018-as felmérés szerint a pozitív érzésekről (például amiért hálásak vagyunk, vagy amire büszkék vagyunk) való írás enyhítheti a szorongás és a depresszió tüneteit.
Nem kell mindent a szülőnek megoldania
Teljesen természetes, ha egy szülő mindenben segíteni szeretne a gyermekének. De amikor a legapróbb problémát is azonnal megoldja a gyerek helyett, a fiatalnak esélye sincs arra, hogy megtanulja az egészséges megküzdési stratégiákat. Hagyd, hogy gyermeked maga próbálja meg kezelni a kisebb problémáit. Így önbizalmat szerezhet azzal kapcsolatban, hogy képes megbirkózni a stresszorokkal és a kudarcokkal.
*Magyar Kardiológusok Társasága: Stressz és szívbetegségek
A cikkhez felhasznált további források: apa.org, kidshealth.org, who.int, webmd.com, semmelweis.hu