Most sikerülni fog! Okos célkitűzések az új évre

2023. dec. 30. - Egészségmegőrzés

Az újévi fogadalmaknak finoman szólva nem túl jó a hírük, aminek az az egyszerű oka, hogy a fogadkozók jelentős része februárra feladja a kitűzött célt. Pedig csak egy kicsivel több tudatosságra, tervezésre, kitartásra lenne szükség – ehhez szeretnénk cikkünkkel némi kapaszkodót és inspirációt nyújtani.

 

Az újévi fogadalmak azok az elhatározások, amelyeket minden esztendő legelején ünnepélyesen, nagy komolysággal és óriási elszántsággal kitűzünk magunk elé. Az új év hagyományosan a friss kezdetet jelenti, ilyenkor minden embernek lehetősége nyílik arra, hogy maga mögött hagyja a régi, „leváltandó” szokásokat, és más utakat keressen helyettük. De az a bizonyos óriási elszántság, ami a fogadalmakat kíséri, a statisztikák szerint néhány hétnél tovább sajnos nem tart ki…

Egy kis történelem

A szokás eredete 4000 évvel ezelőttre, Babilóniába nyúlik vissza. Az ősi babilóniaiak voltak állítólag az elsők, akik újévi fogadalmakat tettek, sőt, ünnepségeket is tartottak az új év tiszteletére (noha náluk az esztendő nem januárban, hanem március közepén kezdődött). 

A babilóniaiak a 12 napos hatalmas vallási fesztiválon nemcsak megerősítették az uralkodó király iránti hűségüket, de ígéretet tettek az isteneknek, hogy kifizetik adósságaikat és visszaadják a kölcsönvett tárgyakat. Ezek az ígéretek tekinthetők a mi újévi fogadalmaink előfutárainak. 

Ha a babilóniaiak megtartották a szavukat, isteneik kegyben részesítették őket a következő esztendőben. Ha nem, akkor – hitük szerint – kiestek az istenek kegyeiből, és ezt, ugye, senki nem akarta.

Kudarcra ítéltetve?

Immáron 4000 éve tehát, hogy lelkesen fogadkozunk évről évre, hogy elhagyjuk a rossz szokásainkat, változtatunk, jobbá tesszük az életünket, de legalábbis annak bizonyos területeit. Viszont sajnos az újévi fogadalmak be nem tartása sokkal népszerűbb, mint azok meghozatala. 

A neves pszichológia professzor, Richard Wiseman által végzett felmérés arra az eredményre jutott, hogy bár az újévi fogadkozó megkérdezettek több mint fele bízott a sikerben az elején, a valóságban csak körülbelül 12%-uk érte el a célját. A legtöbb felmérés hasonló eredményre jut: az emberek jelentős része februárra feladja vagy el is felejti a naaaaaagy fogadalmát.

De akkor miért is vesződünk azzal, hogy újra és újra fogadkozzunk? Egyrészt amíg az ember él, remél. A célok kitűzése is érdekesebbé, színesebbé teszi a mindennapokat, egyfajta kapaszkodót nyújt. Ha nem is érjük el az összes kitűzött célt, akkor is hasznosak számunkra, hiszen a kudarcokból is tanulhatunk, ezáltal pedig fejlődhetünk – és belevághatunk megint, ezúttal okosabban, igaz? 

Hogyan legyünk tehát a fent említett boldog 12% között? Nézzünk néhány praktikus tanácsot.

Konkrét, mérhető és reális célok

Sikeres fogadalom esetén nélkülözhetetlen a világos célkitűzés. Annyi nem elég, hogy „többet fogok sportolni”, ennél konkrétabbra van szükség, például: „hetente háromszor fogok futni 30 percet”. A konkrét és nyomon követhető célok segítenek abban, hogy motiváltak maradjunk.

Nagyon fontos az is, hogy reális célt tűzzünk ki magunk elé. A futós példánál maradva: ha eddig inaktív életmódot folytattunk, akkor kezdő futóként az „idén márciusban lefutom a maratont” nem reális cél, az 5 km sokkal inkább az (sőt, akár a 6,5 km is az lehet; a Generali Run Balatonfüreden van is ilyen egyéni táv).

A reális cél tehát az, amely elérhető és megvalósítható az életvitelünket, az erőforrásainkat áttekintve és figyelembe véve. Merjünk álmodni, de maradjunk a valóság talaján, mert a túlságosan elrugaszkodott célok kudarcélményt eredményezhetnek.

Még egy lényeges tényező! Lehet, hogy január 1-jén már egy 20 pontból álló fogadalomlistával indítjuk a napot, de nem biztos, hogy ez célravezető. Az „aki sokat markol, keveset fog” tipikus esete. A fentebb már említett Richard Wiseman professzor azt javasolja, hogy válasszunk ki egyet a sok közül, és arra összpontosítsuk az energiáinkat, ahelyett, hogy túlságosan szétaprózódnánk a tömérdek cél között.

Működő megoldás: a részcélok

Avagy a kis lépések vezetnek el a nagy sikerhez. Fogyókúra esetén például különösen jól működnek a részcélok! Ha azt tűztük ki magunk elé, hogy megszabadulunk a súlyfeleslegtől, akkor gondolkodjunk mérföldkövekben: a szakemberek szerint a heti 0,5-1 kg-os súlyvesztés remek eredmény! A kisebb célok elérése során érezhetjük a folyamatos fejlődést, ami fenntartja a motivációnkat. 

Fontos: a fogyókúra során rendszeresen előfordulhat némi stagnálás. Ilyenkor mindig tudatosítsuk magunkban, hogy ez csak átmeneti, és ne térjünk le a jó útról! További tanácsok A fogyókúra az új évben: 10+1 tipp, hogy sikeres legyen az életmódváltásod című cikkünkben.

Így maradhatunk motiváltak!

  • Tervezés: Bármi is a cél, szánjunk időt az „akcióterv” készítésére. Természetesen nem kell mindent részletesen leírni, de az igenis fontos, hogy az új szokásainkat beillesszük a mindennapjainkba. Legyen biztos helyük, kapjanak prioritást, így válnak szokássá, rutinná. Újratervezni szükség esetén persze szabad, de azért igyekezzünk ragaszkodni az alap „akciótervhez”.
  • Önvizsgálat, naplózás: Sokaknál beválik, ha naplózzák a tapasztalataikat, eredményeiket. Az írás segíti a gondolatok rendezését és emlékeztet minket arra, hogy miért is kezdtük, honnan indultunk, hova tartunk.
  • Támogató közösség: Egy lelkes, támogató barát vagy csapat hatalmas segítséget jelenthet. Közösen könnyebb fenntartani a lelkesedést, valamint felelősséget vállalni a céljaink valóra váltásáért.
  • Jutalmazás: Ünnepeljük meg a kis (rész)győzelmeket is, mert ezek erősítik az önbizalmat és továbblendítenek minket az úton.

A felmerülő akadályok legyőzése

Stagnálás, esetleges visszaesés? Fejben dől el: kitartunk vagy feladjuk. Legyen inkább az előbbi! Próbáljuk meg nem elfelejteni, hogy a stagnálás vagy visszaesés a folyamat részei. Ne tekintsük ezeket kudarcnak, hanem inkább tanulási lehetőségnek. De a legjobb döntés – főleg ha az egészséges életmóddal kapcsolatos célkitűzésről van szó –, hogy ha van rá lehetőségünk, akkor szakember segítségét kérjük a továbbiakhoz.

Csökken a motiváció? Amikor a kezdeti lelkesedés alábbhagy, keressünk új inspirációt. Ez lehet például egy motiváló könyv, podcast, vagy akár egy motiváló, támogató közösség felkutatása. 

Halogatás? Kicsit feljebb már írtunk az „akciótervről”, vagyis a tervezés fontosságáról. A halogatás is elkerülhető, ha már előre meghatározzuk az új szokások helyét az életünkben, ezáltal strukturált keretet biztosítunk a céljaink eléréséhez. Persze, tudjuk: mindenkinek lehet rettenetes napja, amikor semmi jön össze. Csak ne csináljunk ebből rendszert, és másnap szépen térjünk vissza az új életmódunkhoz.

 

Mi tehát a sikeres újévi fogadalom titka? A különbség a siker és a kudarc között egyszerűen a megfelelő cél kiválasztásában, valamint a megvalósításához szükséges folyamatban rejlik. A legfontosabb, hogy tervezzünk, legyünk rugalmasak és kitartóak, valamint ünnepeljük meg a részeredményeket is. Hiszen nemcsak a cél, hanem maga az út is számít! 

Boldog és sikerekben gazdag új esztendőt kívánunk!

 

A cikkhez felhasznált források: history.com; hbr.org; washingtonpost.com, verywellmind.com